Minap Viktoromat kísértem el a fogászatra. Ilyenkor a váróban,- vannak olyan emberek, akik az egész életüket elmesélik, pár perc alatt.

Most is így történt, egyszercsak egy nagyon elegáns, csinos, kellemes hölgy libbent be a váróba. Hóna alatt egy megtermett párna. Rögtön azzal kezdte, hogy ezt a feneke alá hozta, mert ha sokat kell várnia, akkor csak a párnával a feneke alatt bírja ki.

Le is tette a párnát, kényelmesen helyet foglalt. Pár pillanat sem kellett, elkezdte mesélni az élete történetét, többek között megtudtam azt is, hogy 86 éves. Minden túlzás nélkül 20 évet letagadhatott volna, mert nagyon szép, síma volt az arca, a mozgása is fiatalos, könnyed. Öltözködése modern, egy szép nyáriruha volt rajta.

Nagy boldogságban telt az élete, - mesélte, csak három évvel ezelőtt, amikor a férje meghalt, nagyon nehezen viselte, az egyik szemére meg is vakult, egy évig nem látott vele.

Mindezek után levette a napszemüvegét, amit addig az orrán viselt, és szomorúan azt mondta, csak az a baj, hogy a szeme alatt kezdődnek a ráncok.

Istenem, ha 86 évesen- ha addig élnék - ez lenne az egyetlen problémám, én lennék a legboldogabb ember a földön!