Többször felröppennek mindenféle jóslatok a világvégét illetően. Ezekben nem hiszek, de előbb utóbb vége lesz a Földnek. Most olvastam egy ciket erről, idemásolom, érdekes.
A maják szerint 2012. 12. 21-e a végpont
Vannak ilyenek is bőven. Ha ezek közül kivesszük a teljesen tudománytalanokat, akkor is marad félnivalónk. Itt van például a cikkünk kiindulópontjául szolgáló könyv címadó évszáma is: 2012. Ez a - köztudottan kiváló csillagász-nép - maják naptárának az utolsó éve, a 12. 21. nap pedig az utolsó napja. December 22-én új korszak kezdődik a maják szerint, hiszen a világegyetemnek nyilvánvalóan nincs vége, csak a mi kis emberi játszadozásainknak. A maja papok és csillagászok szerint ugyanis ezen a napon olyan „Föld-esemény" fog bekövetkezni, amely véget vet egy hosszú, több ezer évet átölelő korszaknak.
A maják szerint - foglalja össze írásában Tarr Bence László - mi most a Nap ötödik korszakában élünk. A mostani ember megteremtését négy korábbi emberi faj és civilizáció előzte meg, amelyeket nagy katasztrófák pusztítottak el. A maják 113 972 éves „világkorszakokban", illetve 25 625 éves „nagyciklusokban" számoltak. A nagyciklust öt részre osztották, ezek szerintük egy-egy drámai fordulattal értek véget. Az első ilyen „kisciklus" végén az egész akkori emberiséget törölte a Föld színéről egy emberfeletti erő. A további kisciklusok végét rendre egy-egy alapelemhez (levegő, tűz, víz, föld) rendelt világméretű katasztrófa okozta. A most - szerintük 2012. 12. 21-én bekövetkező - világvégét a föld-elem uralja: gondolhatunk itt földrengésre, netán bolygóbecsapódásra. A maják bölcsen hallgatnak arról, milyen módon zárul le a nagyciklus, arról is, egyáltalán katasztrófa várható-e.
Mit várhatunk a menetrend szerinti kisbolygótól?
 |
| Sík András csillagász |
Ha nem is éppen 2012-re, de valamivel későbbre a csillagászok is várnak egy jelentős „Föld-eseményt". Ekkor ugyanis a Mars és a Jupiter közti kisbolygóövezetben keringő Apollón-kisbolygók egyikének pályája épp keresztezi Földünkét. Ha a várható becsapódás bekövetkezik, az akár jelentősen is megváltoztathatja a légkört, a földi életfeltételeket. Megkérdeztük Sík András csillagászt, az ELTE természetföldrajzi tanszékének oktatóját, mit várhatunk.
- A kisbolygó-becsapódás az, amely globális méretű katasztrófát tud előidézni a Földön. Ennek ellenére sem az előrejelzés, sem az elhárítás lehetőségei nem túl jók egyelőre. De legalább megpróbáljuk észrevenni a közeledő veszélyt. Ez sem egyszerű, hiszen akár viszonylag kicsi - pár tíz méteres átmérőjű - testek is komoly kockázatot jelenthetnek, ezek mozgását igen nehéz észlelni. Mindenesetre a kutatók összeállítottak egy katalógust, amelyben szerepelnek a potenciális veszélyt jelentő égitestek: ezek az úgynevezett földsúroló kisbolygók. Ez a közel egymillió égitest a Mars és a Jupiter közötti térben kering, és alakulhat úgy, hogy valamelyik kilép ebből az övezetből, a Nap felé indul, és keresztezheti a Föld pályáját. Ez akkor jelent veszélyt, ha egyszerre érkeznek a keresztezőpontba.
Ezt pontosan ki lehet számítani, így valószínűsíthető, hogy a 2029-re becsült találkozás elmarad, mindössze egy közeli elhaladás várható, mely módosíthatja az Apofisz pályáját. Ettől ugyan 2036-ban történhet ütközés, de ennek a valószínűsége mindössze 1:45 000.
:: Kommentárok ::